Migrén

A migrénes fájdalom jellemzően lüktető, pulzáló, görcsös karakterű, az esetek több mint felében féloldali. A fejfájást émelygés, hányinger, ritkábban hányás kíséri. A migrénes roham alatt a betegeket zavarja a fény és a hang. Szívesebben tartózkodnak elsötétített és csendes helyen. Jellemző a migrénes fájdalomra, hogy a fizikai aktivitásra, pl. lehajolásra, vagy lépcsőn járásra a fájdalom fokozódik.

A migrénesek kevesebb mint negyedében jelentkezik úgy nevezet “aura-tünet”, ami az esetek több mint 90%-ában vizuális. Fénylő csillámok észlelése, fekete foltok megjelenése, villogó zig-zag vonal észlelése jellemzi. Ritkábban a rohamokat végtagzsibbadás, vagy beszédzavar vezeti be. A vizuális aura terjedhet a különböző érzékelő és mozgatásért felelős agykérgi területeken, ezért a vizuális aura után a kéz, majd az arc zsibbadása, később pedig beszédzavar vagy végtaggyengeség is előfordulhat. Típusos esetben az aura-tünetek 10-20 percig tartanak.

Amikor az aura első alkalommal jelentkezik gyakran kifejezett szorongás kíséri. Neurológiai jelentőségét az aurának az elkülönítő kórisméje adja. Epilepsziás rosszullét, transiens ischaemias attack, amaurosis fugax, sroke jönnek szóba, mint elkülönítendő betegségek.
A leggyakoribb migrénnel együtt járó tünet a hányinger és a hányás. A hányinger több mint 90 %-ban, a hányás 70%-ban jár együtt a migrénes rohamokkal.
A fonofóbia (hangingerek kerülése) és a fotofóbia (fényinger kerülése) 80-90%-os gyakorisággal kíséri a migrénes rohamokat.

Az akut migrénes rohamok megjelenése a migrén iránti individuális sérülékenység függvénye. Minél alacsonyabb ez a küszöb, annál gyakoribbak a rohamok. Az egyes rohamokat belső vagy külső környezeti provokáló tényezők aktiválják, vagy ezen tényezők összessége generálja.

A migrénes fejfájás roham indulását legtöbb betegnél általában 24 órával a rohamot megelőzően vegetatív, vagy affektív tünetek jellemzik. Ezt a fázist hívják prodrómának, melyet nem célszerű összekeverni az aurával.

Az aura fázisban egyes agyi területekhez kötött ideggyógyászati tünetek állnak fönn, maximum 1 óra időtartammal. A tünetek vizuálisak, érzékelés megváltozásából, beszédzavarból állhatnak, de akár az agytörzsi tünetek is lehetnek. Tipikusan az aura-tünetek megszűnte után kezdődik migrénes fejfájás, mely általában egyoldali, lüktető jellegű, hányinger, hányás, fonofóbia és fotofóbia kíséri. Kezelés nélkül a fejfájás 24 óráig, ritkán 72 óráig is eltart.

A fejfájás megszűnte után a következő fázis, az úgynevezett oldódás: rezolúció fázisa kezdődik. Ebben a periódusban gyakran következik be mély alvás. 24 órával a spontán lüktető fájdalom megszűntével több beteg tapasztal fáradtságot, a fejfájás átmeneti visszatérését – ugyanazon a területen, ahol korábban a fejfájása volt – másodpercekre, vagy percekre, különösen akkor, ha köhög, vagy hirtelen fejmozdulatokat végez. Ezt a fázist gyakran hívják úgy, hogy a “migrén másnaposság” fázisa.

A migrén öröklődésének genetikai háttere meglehetősen komplex, azonban ikervizsgálatok egyértelműen bizonyították, hogy a migrén famíliáris öröklődést mutat: az agyi ingerület továbbításában felelős fehérjék genetikai módosulása (mutációja) felelős a migrének egy jelentős részéért.