A leggyakoribb fejfájás típus. Pontos mechanizmusa máig nem ismert, ebből adódóan a kezelési stratégiái sem specifikusak. 1988 előtt, amikor még nem volt nemzetközileg elfogadott fejfájás klasszifikáció, a tenziós fejfájást izom összehúzódás okozta fejfájásnak, pszichogén fejfájásnak, stressz okozta fejfájásnak hívták.
Neurológiai kórjel, izomgyengeség, érzészavar, koordinációs zavar, neuropsychologiai károsodás, orientációs zavar, gondolkodás-zavar nem tartozik a tenziós fejfájáshoz.
Az irodalmi adatok szerint a tenziós típusú fejfájás gyakorisága 38-47% között mozog epizodikus tenziós fejfájás esetén, és 3-4% körül krónikus tenziós fejfájásban. Ellentétben a migrénnel, ebben a fejfájásban a női érintettség csak alig kifejezettebb, a férfi-nő arány 4:5. A fejfájás valamivel korábbi években kezdődik, mint a migrén és az előfordulás az életkor növekedésével csökken.
Máig nem dőlt el az a kérdés, hogy a tenziós típusú fejfájásban a fájdalom az in-izom szövetekből, vagy pedig az agy központi fájdalom mechanismusának zavarából ered. Feltételezhető, hogy mindkét mechanizmus szerepet játszhat a tenziós fejfájás kialakulásában. A tenziós fejfájásban leggyakrabban a stressz és a mentális feszültség említett kiváltó faktor, bár ez a jelenség ugyanolyan gyakran fordul elő tenziós fejfájásban, mint migrénben.
